A történet körülbelül négy éve kezdődött. Az ismerősöm, nevezzük Ernőnek (mivel a nevét nem tehetem nyilvánossá), 2000 évében, a fővárosba költözött. Kapott köztisztviselői állást egy idő után és szolgálati lakást is, de csak meghatározott időre. Miután lejárt a lakás lakhatási ideje albérletbe költözött feleségével. Évek teltek el, mire bele mertek vágni újból lakásvásárlásba. Mivel önerejük nem volt, mert a fizetéséből és a felesége rokkant nyugdíjából nem tudtak félre tenni, ezért Ernő úgy döntött, köztisztviselői hitelt vesz fel. Egy három szobás lakás vételébe vágta bele magát, ami körülbelül 10,5 millió hitelből állt. Önerő nélkül 100% hitelt kapott a lakásra. A hitel egyik fele forint alapú, a másik fele svájci frank alapú hitel volt. Remélték a feleségével, hogy tudják majd fizetni a havi 90 ezer forint körüli összeget, mivel a három gyermekükből kettő „haza” költözött volna.

Sajnos, mikor már elintéződtek a papírok, megkapták a hitelt és beköltözhettek saját lakásukba, a legkisebb gyermekük visszamondta a hazaköltözést, hogy ő inkább a barátjával költözik össze.

Így aztán Ernő a beteg feleségével és a középső gyermekükkel költözött a három szobás lakásba.

     Körülbelül egy év se telhetett el, mikor a hiteltörlesztő részlet összegét felemelték. Az amúgy is magas törlesztő részlet így, hogy egy emberrel kevesebb számított fizetőnek, nehezen bírták fizetni. Úgy döntöttek, elhagyják a lakást, mielőtt még kilakoltatásra kerülne a sor. Menekülésüket egy vidéki városba tették, ahol még egy évet se tartózkodtak, mivel Ernő munkát nem kapott. Ezért úgy döntöttek, újból visszamennek a fővárosba, de már albérletbe.

 Ernő jó ideig munkanélküli volt, ezért nem tudta egyáltalán fizetni a törlesztést a lakásra. Egy idő után, munkát kapott a fővárosban, és inkább az albérletet próbálta kifizetni. Sajnos a saját lakáson ez idő alatt csak gyűltek a nem fizetett havi törlesztések és a közüzemi tartozások is, amiket végül a lakásra terheltek. Hogy a bank ajánlott-e fel könnyítést a hiteltörlesztésre, nem tudom. Azóta a felesége meghalt tavaly rákban. Így a teljes adósság Ernő nyakán maradt és a három gyereken. Mivel a gyerekek a hagyatékot visszautasították, így nem lehet tudni, mi lesz a lakással. Vajon ad lehetőséget a bank, hogy menthető legyen, vagy elviszi a bank és az állam osztozva a lakást? Van kiút a majdnem 15 milliós adósságból? Talán Ernő már lemondott arról, hogy menteni tudja, és abban reménykedik, hogy a bank és az állam úgy veszi el a lakást, teljes tartozás átvállalásával, hogy ő rajta már nem marad teher ez ügyben.

 Majd kiderül, egyelőre a hagyatéki eljárás még nem zárult le. Én remélem, sikerül egyességre jutnia és megmenteni a lakást, amit egykor a feleségével vettek közösen, közös otthont teremtve maguknak, és gyermekeiknek, és majdan az unokáiknak.

 

     Sajnos, a mai világban már rákényszerül az emberek zöme hitel felvevésre, ha valamit szeretne elérni. Akár lakásvásárlást vagy jobb életkörülményt. A munkahelyek már nem fizetnek annyit, hogy abból egy család félre tudjon tenni annyit, amiből akár közös otthont teremtsenek. Sokszor még az önerőt sem tudják összegyűjteni.

   

    Úgy tudom, hogy a köztisztviselői hitelekre az állam ad garanciát. Hogy ez mit takar, nem tudom, majd kiderül, ha lezárul a hagyatéki eljárás.